A tudós és teológus úgy gondolja, hogy Galileo történetét eltorzították és a „tudomány beszennyezésével” vádolja Richard Dawkinst. Erről közölt interjút a Spanyol El PaÍs.
Alister E. McGrath (Belfast, 1953), tudós és teológus, a ’Tudomány és Teológia’ professzora az Oxfordi Egyetemen, úgy gondolja hogy a kutatók túl messzire mennek, mikor megpróbálják Isten létét kétségbe vonni. A tudomány és hit összeegyeztethető, egészen addig, míg az egyik nem sérti a másikat-mondja.
Kérdés: Nem a vallásos dogmatizmus harcolt évszázadokig a tudomány ellen?
McGrath: A tudománynak mindig is harcolnia kellett a vallási, politikai és szociális előítéletekkel szemben. Néha a keresztyénség gátolta a tudományos folyamatokat, máskor pedig épp előre mozdította azt. A tudományos forradalom keresztyén kontextusból indult és kétségtelen tény az, hogy a keresztyén univerzumszemlélet, mely egy struktúrált és rendezett rendszert képvisel, nagyban ösztönözte a tudományos kutatásokat.
Az előítélet és a dogmatizmus azonban nem pusztán a vallásos hitből fakad. Néhányan az ateista tudósok közül, mint például Fred Hoyle kozmológus, elvetette a Nagy Bumm elméletét (Big Bang Theory) , mert számára “túl vallásosnak” hangzott.
K: Azt állítja, hogy Galileo Galilei történetét eltorzították, illetve más történelmi példákat is látunk erre: Vruno, Servet, Vanini.
M: Galileo ügyének a hit és tudomány közti harcként való beállítása egy 19. század végi társadalmi problémából eredeztethető. Galileo egy olyan, Vatikánon belüli hatalmi harc áldozata volt, mely a protestantizmus felemelkedésével nézett szembe. Az akkori pápa frakciója határozottan támogatta Galileit, mellette állt, míg a másik (Vatikánon belüli) párt nem kedvelte őt. Végül pedig győzött az egyik.
K: Azzal vádolta az Új Ateizmust, melynek Richard Dawkins az egyik védelmezője, hogy intoleráns. Miért gondolja ezt így?
M: Szomorú, de az Új Ateizmus éppoly intoleráns és dogmatikus, mint az általa támadott vallásos fundamentalizmus. Dawkinsnak az a megdöbbentő gondolata, hogy a vallásos hit egyfajta „mentális betegség”, pont az ő előítéleteit mutatja és nem egy megbízható analízise a hitnek. Szerencsére az Új Ateizmus kegyvesztett lett és az ateizmus egy új, sokkal intelligensebb formája van feltörekvőben. Sok tudós úgy véli, hogy Dawkins foltot ejtett a tudományon a vallásellenes hadjáratával. A tudomány nem vallásos vagy vallásellenes, pusztán tudomány. Ugyanannyira lehet kompatibilis az ateizmussal, mint a keresztyénséggel.
K: Azt vallja, hogy mind a tudomány, mind a vallás az emberi civilizáció terméke. Ha a vallás egy emberi kreálmány, hogyan hihetünk benne?
M: Minden gondolatunk emberi alkotás, de ez nem azt jelenti, hogy érvénytelenné kell tegyük őket, pusztán annyit jelez, hogy el kell gondolkodnunk azon, melyik megbízható. Számos tudományos irodalom mutatja, hogy az emberek keresik a valóság értelmét vagy annak távlatait, és ez az értelem gyakran vallásos vagy spirituális hitelvekben és gyakorlatokban jelenik meg.
K: Dawkins szerint a teológia nem tudomány, és ezért nem kellene, hogy helye legyen az egyetemeken.
M: Úgy tűnik, hogy a keresztény eszméket ignorálni egyfajta “intellektuális erény” lett. Ez az, amiért a keresztények olyan tájékozatlan kritikusnak bélyegezték őt, aki semmit sem tud a hitükről. Számomra az “intellektuális erényesség” tanuláson, megértésen és a világnézet értékelésén, nyugszik még akkor is, ha az a világnézet téves. Fiatal koromban ateista voltam és ugyanazon okból utasítottam el az evangéliumot, mint Dawkins. Most már látom, hogy akkoriban egyszerűen nem értettem a kereszténységet, de sosem mocskolódnék egy ateistával csak azért, mert nem értek egyet világnézetének lényegével.
Forrás
